A farsang időszakában sok olyan jeles nap van, amely köré legenda szövődött az évszázadok során, s a néphagyomány a mai napig őrzi őket.
Január 22. Vince napja - termésjósló nap
Úgy tartja a közmondás "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince". Vince napján a szőlőtermelők figyelik az időjárást. Ha napos az idő, akkor jó, ha borús, akkor rossz bortermés várható. A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt metszettek, amit bevittek a meleg szobába és vízbe állították. Ebből jósolták meg a következő év termését attól függően, hogy mennyire hajtott ki. A kopácsi gazdák úgy tartották, ha sok bort isznak ezen a napon, akkor bő termés lesz.
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Amellett, hogy egyházi ünnep, az emberek időjósló napnak is tartották. A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát, akkor megijed tőle, és visszamegy aludni, vagyis újra hideg lesz. Ha viszont nincs árnyéka, akkor kint marad, mert hamarosan enyhül az idő.
A gyertyaszentelés szertartása előtt minden tüzet eloltottak, majd az új tüzet megáldották, azután az áldott tűzről a gyertyákat meggyújtották, majd körülhordozták. A gyertyának azt a végét, ami még nem égett le, a híveknek illett hazavinni. A szentképek háta mögé tették a gyertyát és a gonosz erők ellen használták, és ezzel világítottak. Az utolsó kenet feladásakor a pap ezt a gyertyát helyezte a haldokló kezébe meggyújtva, és erről vettek lángot a ravatalhoz is.
Február 3. Balázs-napja
Gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásakor gyógyítására használták. Ez az ünnep Szent Balázs püspök nevéhez fűződik. Egyszer megmentett egy fiút, akinek halszálka akadt a torkán, ezért a fiú édesanyja hálából ételt és gyertyát adományozott neki. A torokfájósokat ápolók ilyenkor parázsra vetett alma héjával füstölik meg a szenvedőket, hogy a betegséget elűzzék. Ezen a napon a pap két összekötött égő gyertyát tart a hívők nyakához, és arra kéri Istent, hogy Szent Balázs püspök esedezésére óvja meg az áldást kérőt a torokbajtól.
Ezen kívül Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is tartották régen. Ilyenkor a magyar szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs így majd megvédi a szőlőket, és szőlőéréskor elűzi a madarakat.
Magyarországon az egyik legjellegzetesebb farsangi mulatság a mohácsi busójárás. Időpontja keresztény egyházi időponthoz kötődik, és minden évben a böjti időszak kezdete (húshagyó-kedd) előtt hat nappal indul, így mindig csütörtökre esik. A hat napig tartó farsangolás első szakasza a csütörtöktől szombatig tartó kisfarsang, melyet a farsangvasárnap követ felvonulással, máglyagyújtással. Hétfőn következik az igazi busójárás a házról házra járással. Kedden, "farsangfarkán" zajlik a téltemetés. Ekkor új máglya épül a vasárnap elégetett helyén, amelyre rákerül a híres farsangi koporsó és este együtt ég el a tűzzel.