Hazánkban az évszázados hagyományokat őrző mohácsi busójárás az egyik legjellegzetesebb farsangi mulatság.

Kezdete minden évben csütörtökre esik, mert keresztény egyházi időponthoz kötődik. Mindig a böjti időszak kezdete (húshagyó-kedd) előtt hat nappal indul.

A mohácsi busójárásnak több szakasza is van. Az első szakasza a csütörtöktől szombatig tartó kisfarsang, melyet azután a busójárás legfőbb látványossága a farsangvasárnap követ. A kisfarsang legjellegzetesebb figurái a Jankelék, a "busónövendékek". Ők maskarába öltözött fiatalok, akik járják a várost, és ijesztgetik az embereket, néha lisztet szórva teremtenek riadalmat. Ezekben a napokban már feltűnnek maguk a busók is itt-ott a városban.

Farsangvasárnapon következik a "nagy vonulás" a gyülekezőhelyről (Kóló tér) indulva, tízezrek sorfala által övezve, át a városon a főtéri seregszemléig. A nagy felvonulás napján már reggeltől folyamatosan járják a várost a busó csoportok. Az egyik legkedveltebb esemény az esti máglyagyújtás, amikor a főtér közepén egy hatalmas máglyát gyújtanak meg. A busókkal összefogódzkodnak a vendégek, kólót táncolnak a tűz körül, a nagyszínpadról szól a zene és időnként a tér sarkában eldördül a török korabeli mozsárágyú. Aki egyszer ide ellátogat, biztos lehet benne, hogy életreszóló élményt szerez.

A hétfői napra inkább a pihenés, a későn kelés a jellemző. E napon zajlik a három éve felélesztett hagyomány, az igazi busójárás a házról házra járással. Kedden, "farsangfarkán" zajlik a téltemetés. Ezen a napon új máglya épül a vasárnap elégetett helyén, amelyre rákerül a híres farsangi koporsó és este együtt ég el a tűzzel.