Számos népszokás köthető a téli időszakhoz.

Téli asszonyi ünnepek

Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték.

November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így Borbála, Luca napján, Karácsony két napján. A fonóban beszélgettek, énekeltek, játszottak, mert így jobban ment a munka. Akkoriban ez volt a társas összejövetel, a népköltészet megszólaltatásának, a népdaléneklésnek egyik fő alkalma. A magyar szerelmi líra jelentős része is a fonókhoz kapcsolódott, a maskarázás, alakoskodás természetes színpada is a fonó volt. November-december hónapban egy sor, női munkatilalommal kapcsolatos jeles nap is van, s ilyenkor szokták a lányok találgatni, ki lesz a férjük.

András, Szent András apostol emléknapja (november 30.)

Ez a házasság- és férjjósló nap. Ha ezen napon egy lány a párnája alá egy gatyát szerez, megálmodja a jövendőbelijét.

„Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.” Férjjósló és férjszerző leánynap varázslásokkal. András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük.

Hasonló jósló szokások fűződtek Katalin, Borbála és Luca napjához is.

Luca napja (december 13.)

A decemberi asszonyi ünnepek közül Magyarországon Luca napja a legjelentősebb.

A Gergely-naptár életbe lépése előtt december 13-án Luca napján volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig az év leghosszabb éjszakája, ezért sok néphit, babona, szokás tartozik hozzá.