2014 elején a keresztnevek listájára fölvett nevek nagy vihart kavartak a médiában.

Sokan szeretnének gyermeküknek egyedi keresztnevet adni. Biztosan sok leendő szülőt érdekel, hogy hogyan kerülhetnek föl olyan nevek a hivatalos utónévjegyzékbe, amelyek addig nem szerepeltek rajta? Milyen alapelvek határozzák meg a név elfogadását? Melyek voltak az utóbbi évek legnépszerűbb keresztnevei, és tulajdonképpen mit is tükröznek a névnapok? Cikkünkben elolvashatja, hogy milyen egyedi extrém keresztnevek és névadási szokások jellemzőek ma hazánkban. 

Egyedi keresztnevek és névadási szokások

Mi is keresztnév?

A keresztnevet születéskor kapja a gyermek, amelyet a szülők választanak neki. A névkincs hónapról hónapra bővül, mert folyamatosan érkeznek a kérések a szülők felől az olyan nevek bejegyzésére, amelyek nem szerepelnek az utónévjegyzékben.

Mi az utónévkönyv?

Sokáig semmilyen névjegyzék nem volt, amiben le lett volna írva, hogy melyek azok a nevek, amelyeket el lehet fogadni. A hivatalnokok a kalendáriumokat használták segítségül, valamint egy olyan névjegyzéket, amelyben semmilyen információ nem volt a névről, még csak az sem, hogy fiú- vagy lánynévről van-e szó. 

Egyre több kérés érkezett, így az anyakönyvvezetők az MTA Nyelvtudományi Intézete felé irányították a szülőket. Így mindannyian egyetértettek abban, hogy szükség van egy olyan névkönyvre, amely részletesebb információt ad a magyar utónevekről. Ennek eredményeként létrejött az 1971-ben kiadott és több mint két évtizeden át használt, Ladó János-féle Magyar utónévkönyv, amely nemek szerinti megosztásban gyűjtött össze 1827 bejegyezhető nevet. Viszont ez egyre inkább kevésnek bizonyult, így a Belügyminisztérium kezdeményezésére 1993-ban napvilágot látott egy névjegyzék, amely több mint 10 000 utónevet tartalmazott. Ennek köszönhetően teljes káosz alakult ki, hiszen szinte bármilyen név bejegyezhetővé vált. Végül 1997-ben jelent meg az Új magyar utónévkönyv, mely figyelembe vette a magyar hagyományok és a szokásrend mellett a megújult igényeket is.

Hogyan is néz ki a bejegyzés folyamata?

Amennyiben egy újszülöttnek olyan nevet szeretnének adni, amely nem szerepel az adható nevek listájában, akkor azt a nevet hivatalosan kell kérvényeznie. Ez kétféleképpen is megtehető. Az egyik, hogy a helyi anyakönyvvezető segítségével juttatja el kérelmét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba. A másik pedig, hogy a kérelmet közvetlenül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztályára küldik. ezt követően az MTA Nyelvtudományi Intézetében működő Utónévbizottság szakmai javaslatot tesz a név bejegyezhetőségéről. A nevek elfogadása jogszabályok és alapelvek figyelembe vételével történik. A név anyakönyvezésénél a magyar helyesírás szabályai a mérvadóak. A fantázianevek akkor jöhetnek szóba, ha az külföldön már használatos személynévként. 

Nem megszokott keresztnevek

A 70-es évek elején már nagy szerepe volt a társadalmi igényeknek, így olyan becenévi alakok is bekerülhettek a névjegyzékbe mint Dóra (Dorottyából), Zsóka (Erzsébetből), vagy az újabb keletkezésű névformák mint például Napsugár.

A következő évtizedekben az egyre terjedő tömegkommunikáció is nagy hatással volt a névkérelemre, így a különböző televíziós sorozatokból is kerültek ki nevek, mint például az idegen eredetű Zsüliett, Röné vagy Alexander, illetve továbbra is jelen voltak a becenévi alakok mint a Betti vagy az Emmi. Ugyan tömegesen jelentek meg a magyar névrendszerben szokatlan nevek mint az Anita, Klaudia, Nikolett, Szandra, Patrik, ám a szülők túlnyomó többsége ragaszkodott az olyan hagyományos nevekhez mint a Katalin vagy a Tamás.

A legnagyobb hatással a keresztnév-választásra a rendszerváltás volt, így többen már a nyugati civilizáció által elfogadott nevet akartak adni gyermeküknek. Sokan kérvényeztek olyan idegen eredetű neveket mint a Dzsenifer vagy a Krisztofer. A legextrémebb névkérelmek között az olyan nevek szerepeltek mint a Hortobágyi-Csikós Betyár, Babó, Bogyóca, Öcsi, Leány, Bölöjte, Négyőke, Napfi, Szivárvány, Kopasz, Betyár, Masni, Lencsi, Büvellő, Szöcske, Maminti, Vackor, Lencse, Laczkó, Károlyi.

A névnap ünneplésének eredete

Eredetileg egyházi hagyomány, hogy egy névnek névnapja van. Ugyanis az a nevet viselő szent, már mártír életének fontosabb eseményeit jelöli. Viszont a névrendszerbe számos olyan nem egyházi eredetű név is bekerült, amelynek nincs névnapja. Ilyenkor vagy kialakul valamilyen szokásrend, és a névnek lesz névnapja, aztán ezt kezdik ünnepelni. Vagy, a gyakoribb, hogy nincs is névnapja, névünnepe.

A rendszerváltás előtt működött egy naptári bizottság, amely az ilyen neveknek kijelölt egy napot névnapnak, de később ez a bizottság megszűnt. 2013 nyarán, a névnap iránti igény, ismét életre hívta ezt a formát. A bizottság javaslatára a névnappal nem rendelkező nevek miatt lett négy nap az évben, amelyek a nevek napjai lett: január 15., április 15., július 15. és október 15.

Utónévportál

A MTA Nyelvtudományi Intézetének létezik a névszótárakat helyettesítő, állandóan frissülő Utónévkeresője. A portál célja, hogy az anyakönyvi bejegyzésre minősített összes utónevet megtalálhassák itt a felhasználók, hiteles, egységes adatokat nyújtva mindenki számára. Az Utónévportál nem csak a neveket listázza ki, hanem információkat ad azok eredetéről, jelentéséről, gyakoriságáról, névnapokról, beceneveiről, valamint érdekességképpen a szótagszámról és a hangrendről is.