Karácsony előtt mindenki készül az ünnepre. Sokakban nem is tudatosul, hogy ez az Adventi időszak. Illetve, nem is biztos, hogy mindenki tudja, hogy ez mit is jelent pontosan.

Az advent szó jelentése eljövetel. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

Az Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig tartó időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Ez a nap három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és az adventi időszak kezdetét. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi.

December 24. az advent utolsó napja, még nem karácsony. A régebbi egyházfegyelemben ez még böjti nap volt, így a nap hagyományos ételei is böjtösek. A sötétség beálltával fokozódik a várakozás, mely a Jézus Krisztus születését ünneplő éjszakai misével ér véget.

Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. A gallikán liturgiában a vízkeresztkor (január 6.) tartott felnőttkeresztelésre előkészítő négyhetes időszak volt. Az 5. században a karácsony vált jelentősebb ünneppé, ezért ehhez kötődött az először hathetes, majd Szimpliciusz pápától kezdve négyhetes formája. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát.