A születendő gyermek nevének kiválasztása nehéz feladat. Több szempontot is érdemes figyelembe venni azon túl, hogy melyik név szimpatikus.

Fontos, hogy a gyermek a választott nevet élete végéig viselni fogja, tehát úgy válasszunk neki nevet, hogy ne váljon nevetség, illetve csúfolódás tárgyává.

Magyarországon több, mint 4000 utónév közül választhatjuk ki újszülött gyermekünk nevét. A hazánkban anyakönyvezhető utóneveket az 1971-es Ladó-féle Magyar Utónévkönyv tartalmazza.

Előfordulhat, hogy leendő szülőként az engedélyezett keresztnevek között nem találunk megfelelőt, és egy új, különlegesebb, a hivatalos listától eltérő nevet szeretnénk adni gyermekünknek. Ebben az esetben kérvényezhetjük új utónév felvételét a listára. Az utóneveket a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének szakértői bizottsága – az úgynevezett Utónévbizottság – bírálja el. Az Utónévbizottság a hatályos jogszabályok betartásával és egy 14 pontos MTA-szempontrendszer szerint mérlegel a nevek elbírálásakor.

Az egyik legfőbb szempont, hogy nem adható olyan név a gyermeknek, amely személyiségfejlődését a későbbiekben károsan befolyásolja.

Jogszabály mondja ki, hogy amennyiben különleges vagy külföldi nevet szeretnénk választani gyermekünknek, az csakis magyar helyesírással jegyezhetők be. Tehát például Jennifer helyett Dzsenifer, Jessica helyett Dzsesszika anyakönyvezhető.

Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók csak bejegyzésre, ha az általuk képviselt névtípusnak már vannak hagyományai nyelvünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja, például Icuska, Katácska, Gyuszkó, Misike, stb. A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság, ha személynévként a középkorban bizonyítottan használták például Gergő, Janó stb.

A magyar utónévkönyvben nem szerepelhetnek uniszex nevek, vagyis amelyekről nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy női vagy férfi utónévről van-e szó.