Az Adventi koszorú az Adventi várakozás szimbóluma. Várjuk a fény megszületését, a világosság növekedését.

A gyertyákkal díszített koszorút először Johann Hinrich Wichern misszióalapító evangélikus lelkész készített 1839-ben, az általa alapított hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban. A gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fa kerékre helyezte, ezzel megalkotva a mai adventi koszorú ősét. 20 piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, 4 fehér pedig az advent vasárnapjait.

A négy gyertya advent négy hetét és ezen felül négy fogalmat jelképez: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet.

A katolikusoknál a gyertyák színei általában megegyeznek az advent időszakának liturgikus színeivel. Három lila, egy pedig rózsaszín; a rózsaszín gyertyát advent harmadik vasárnapján (Gaudete) gyújtják meg. Elfogadott az olyan koszorú is, melyen mind a négy gyertya lila vagy fehér. A protestánsok általában piros gyertyákat használnak. Egyes koszorúkon megjelenik egy ötödik, fehér gyertya is, az úgynevezett Krisztus-gyertya, melyet karácsony előestéjén gyújtanak meg.

A katolikusoknál a pap szenteltvízzel áldja meg az adventi koszorút annak elkészítése vagy megvásárlása után. Az első gyertyát advent első vasárnapján gyújtják meg. Az első héten csak egy gyertya ég, majd minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyagyújtást ima kíséri. Karácsony után a koszorút elégetik.

A gyertyák meggyújtásának irányára (az óramutató járásával ellentétes vagy megegyező, esetleg átlós) a hagyomány nem tartalmaz kitételt. Az azonos színű gyertyák közül bármelyik jelképezheti bármelyik hetet (a rózsaszín a harmadik vasárnapnak van fenntartva). A gyertyák elhelyezését illetően sincs külön követelmény, akár egymás mellé, vagy párba is lehet őket állítani.